Kia Sorento 2.0 crdi 4X4 EX Prémium teszt Nyomtatás
Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 
Írta: Aszódi Ádám   
2011. november 10. csütörtök, 00:00

Kia Sorento a nagy hasáb a meglepetés erejével. Igen, ez az autó egy nagy, kezes és halkan suhanó hasáb képzetét kelti a vezetőben. Igen, a meglepetés is megvan, nem láttam még Kiát ennyire összerakva. A Kia komoly erőket mozgósít a hazánkban és Európában korábban gyengécske presztízsének fejlesztésére. A legjobb eséllyel!


Tesztautónk a közepes méretű SUV-k táborát gazdagítja. Az autóhoz közeledve, rögtön feltűnik magas motorházteteje, karakteres arca, dekoratív tükrei, erősen emelkedő övvonala. Megkerülve a méretes LED-es hátsólámpák, és az azoktól elszakítottan feszítő ködlámpák vonják magukra a figyelmünket. Pedig akad itt más látnivaló is, pici kamera figyeli a hátsó holtteret, sőt ahogy a menetpróbán kiderül, annál jóval többet is belát. Visszasétálva az autó mellett, mágnesként vonzzák a tekintetet a gyári 18 colos felnik a rajtuk feszülő 235/60-as gumikkal. Az eleganciát pedig a fekete színen kívül a letisztult, már-már a végletekig csiszolt forma adja. Tervezéskor komolyan odafigyeltek az európai ízlésre.

Másszunk föl a bakra! - mondhatnák, de itt bizony fotelek fogadnak! Kívülről a sztenderdnek számító ázsiai kilincs krómozott verziója ad jó fogást az ajtó feltárásához. A küszöb és az ülés a kategóriától elvárt kényelmes magasságban van, utóbbi minden irányban elektromosan állítható. Amennyiben memóriája is lenne, könnyebben használnák a családtagok. A huzat jó tapintású (és még illatos) bőr, a támlák magasak, és remek oldaltartást adnak, a kényelmet a gerinctámasz fokozza. Az ülőlap ugyancsak jól fog, magassága elöl-hátul külön állítható.


A kormány kellő vastagságú és a bevonásához használt bőr is minőségi (régebben ez az ázsiai modelleknél probléma volt, a virsli kormányt csupán hártya vastagságú bőrrel díszítették), átmérője megfelelő, formázása támogatja a „9h-3h” kormányfogást. A rajta elhelyezett gombok logikusak, könnyen tanulhatóak, jól kézre esnek, és vezetés közben kitapinthatóak. Ráadásként sötétben diszkréten parázslanak. A kormány a mögüle három csőből ránk leső főműszereket tökéletesen mutatja. Apró részt csupán a balra, mögé elhelyezett kapcsolókból takar, amiket csak lassú haladásnál, vagy álló helyzetben kapcsolunk, így elfogadható. Maga az ergonómia tökéletes. Nincs gomberdő, csak világosan tagolt, funkciójukat egyértelműen jelző gombok és panelek állnak a vezető szolgálatában. Némi megszokást csupán a hátsó ablak mosása igényel, a korábbi forgatás helyett most előre kell nyomni a kart.


A középkonzol tagolása is kiváló, a váltó holtterébe csupán tároló rekesz került. Jóval a váltó mozgástere fölött, közelebb a látómezőnkhöz található a kétzónás (7 üléses verzió esetén a háromzónás) digitális klíma, ami menet közben némán teszi a dolgát. A klíma fölött, már közel az ablakhoz a gyári, 2 DIN méretű, 6CD-s, MP3-as, Ipod-ot is kezelő hifi kapott helyet. Minden elsőre érthető rajta, remek a rádió vétele, és a főbb funkciói pedig a kormányról is vezérelhetők. Design-ja a gombok formázásában tér el a megszokottól, de forradalminak azért nem nevezhetjük. Az egység csúcsán az ázsiaiaktól ugyancsak kötelező kűrként elvárt, digitális órácska díszeleg. Mentségére szóljon, mindig szem előtt van és pofon egyszerű a beállítása.


Remek ötlet, és a bel-méretek adta lehetőséget kiválóan kihasználja a középső szellőzők elhelyezése, ugyanis nem a kezelő szervek közé, hanem azok jobb és bal oldalára tették, logikus magasságban azokat.


A pedálrend jó, külön dicséretet érdemel a „talpas” és nem függesztett gázpedál. Könnyű elhelyezkedni, a kormány és az ülés is tág határok közt állítható. Hosszában és széltében óriási hely áll az elöl ülők rendelkezésére, a fejtér 190 centis magasságig épp megfelelő (napfénytető nélkül). A hátul helyet foglalók széltében ugyanolyan gáláns helykínálatnak örülhetnek, mint az elöl ülők, hosszában pedig elegendő a tér. Az elődmodellhez képest óriási a növekedés, de mivel a Sorento elérhető hétüléses verzióban is, aránylag elöl helyezték el a második üléssort. Kár érte, mert kis tervezői plusz odafigyeléssel a „csupán” ötszemélyes verziók második sorát kb 5 centivel hátrébb tolva tánctermet is kialakíthattak volna az autóban. Sebaj, végtére ez nem sofőrös, hanem családi autó, ráadásul a hátsó üléssor háttámlái tág határok közt dönthetőek, ezzel kárpótolva a második sorban ülőket. Amennyiben valaki igényt tart a harmadik üléssorra is, úgy háromzónás klímát, automata szintszabályzást és pohártartókat is kap hátra csekélyke felár ellenében. A Sorento harmadik sorába a bejutás praktikus, de korlátozott. Könnyű a második sor ülését előre hajtani, de csak a jobb oldalit lehet. Bejutva hátra, 175 centis magasságig megfelelő a hely. A kilátás ekkor sajnos gyatra. A fennmaradó csomagtér szűkös. A harmadik üléssor előhajtása, majd visszacsukása a csomagtér padlójába gyerekjáték. Minden leleményesség és a nagy tér ellenére, a Sorento nem busz, hanem egy emelt hasmagasságú, összkerékhajtás esetén kibővített mobilitású családi, vagy üzleti kombi. Sőt, az elődmodellhez képest inkább aszfaltbetyár mintsem a rekettyések és meredek dombok réme. Elhagyták a létravázat, megnövelték a nyomtávot, lecserélték a hátsó futóművet, és sokkal áramvonalasabbra formálták a kasztnit, ezzel drasztikusan javítottak a légellenállási együtthatón!


A csomagtartó gigászi, főleg az ötüléses verziókban, ugyanis bónuszként a padló alatt, a harmadik üléssor helye is kihasználható. A könnyebb pakolást a Kia egy praktikus hálóval, a kényelmesebb utazást pedig a második üléssor döntöttségéhez igazodó, két pozícióban rögzíthető takaró rolóval segíti. Ezen kívül sajnos más nem jár a csomagtartóhoz. Egy-két rögzítőfül, vagy ma oly divatos sín jót tenne a gigászi űrben tehetetlenül csapódó aktatáskának, vagy néhány szatyornak. Arra kár várni ugyanis, hogy a csomagok egymást kitámasztva kitöltik a csomagteret. Ennyit szupermarketben élelemből vásárolni lehetetlen, úti holmiból is csak sportcsapatok szállítása estén lehet összehozni. Külön dicséret illeti a Sorentót a teljes értékű pótkerék alkalmazása miatt. A pontot az i-re a csomagtartón kívüli alsó rögzítés teszi fel. Bravó Kia!


Ennyi jó után már ideje elfordítani a kulcsot és kipróbálni, a gyakorlatban hogy válik be a papírforma. Igen, a kulcs itt gyújtáskapcsolóba csúszik, és hagyományosan elfordul. Azért van ennek jelentősége, mert az EX Prémium felszereltségi szinthez a két nagyobb (2,4benzines és 2,2dízel) motor esetén nyomógomb, míg a kisebb 2.0 literes dízel esetében a már említett gyújtáskapcsoló jár. Rövid izzítást követően, nagyon halkan indul a motor, pedig a hőmérő mínusz öt fok körüli értéket mutat. Rövid melegítés után elindulunk. Dízelekhez képest normál módon melegszik a motor, viszont amint a hőfokmérő elindul fölfelé, az eddig is halk motor még csendesebbé válik. Utasaim közül érzés alapján senki sem tudta biztosan eldönteni, dízel, vagy Otto motor hajtja-e a Sorentót. A fék harap, könnyen adagolható, határozott a fogáspontja. A kuplung közepes erővel működtethető, könnyen szokható. A kormány hidraulikus szervóval szerelt, könnyen forgatható, közvetlen visszajelzéseket ad az útról. Végállásig tekerésével igen kis körben is képes az autó megfordulni. A váltó finoman jár, könnyen kapcsolható, átlagos váltási tempóra hangolt, az extra gyors váltásokat nem támogatja. A fokozatkiosztás remekül eltalált, jó időben kapcsolgatva könnyen gyorsítható a majd’ két tonnás test. Méreteit meghazudtolóan fickósan gyorsul városban, ugyanakkor takarékosan lehet vele autópálya tempóban is utazni. A motor ereje már 1.500 fordulat/perctől rendelkezésre áll, és úgy tol 4.000 fordulat/percig mint egy gőzmozdony. Az összhatást nagyban javítja, hogy még autópálya tempó mellett is roppant csöndesen utazhatunk a Sorentóval. Némi motorhangot 3.200-as fordulatszám felett tudunk csak előcsalni.


A kilátás a nagy fényszűrős ablakokon keresztül előre és oldalra kiváló, csupán a hátsó traktus takar ki jelentősebb részt a környezetből. Szerencsére a nagy tükrök és a tolatókamera láthatóvá tesznek minden, az oszlopok által elrejtett részt.


A futómű már nem terepjárós, így terepen aránylag mereven viselkedik, és buckákon hamar engedi az egyik kereket felemelkedni, ezzel három lábra állítva a Sorentót. Cserébe a mindennapi közlekedésben személyautós vezetési élménnyel ajándékoz meg. Feszesnek érezhetjük az úttartást, csekély oldaldőléssel kanyarokban, jó csillapítással ötvözve. A hajtás alap esetben front, és a takarékosságra hajt, de az elektronika utasítására, vagy a sofőr gombon keresztüli beavatkozására azonnali nyomatékot küld a hátsó tengelyek felé. Felező nincs, ne is keressük, ebben a kategóriában, ilyen magabiztos automata összkerékhajtás mellett teljesen felesleges, pénz és súly pazarlás lenne. A Sorento a hölgyeknek és a kalandvágyóbb uraknak is hű társa lehet, felszerelték ugyanis lejtmenetsegéddel, továbbá visszagurulás-gátlóval is.


Az ESP a tesztautón lévő gumikkal együtt hihetetlen jó útfogást biztosít még hóban is. Már-már kanyarvadászosan jót! Ifjú családapák jobb ha óvakodnak, anyu is remekül fog vezetni ebben az autóban! A tesztautónk ritka madár, a Kia tájékoztatása szerint hazánkban a nagy dízelt keresik automata váltóval. A kisebb dízel (ami teljesen új fejlesztés, gyártását 2010 áprilisában kezdték) kézi váltóval párosítva, a Sorento által nyújtott, a vezetőt segítő extrákkal igen jó kombinációja a vezetési élménynek, és a hihetetlen magabiztosságnak az átlag sofőrök számára is, akik nem az esőerdőt, hanem a mindennapok városi dzsungelét, és a város-közeli tájakat kívánják meghódítani.

A Sorento mind az európai, mind pedig az amerikai törésteszteken kiváló eredménnyel zárt, példát állítva saját kategóriája néhány luxus képviselője előtt is!

Összegzésként elmondható, a Kia, a Cee’d-el megkezdett minőségi forradalmához hűen, sőt azt messze túlszárnyalva lépett színre a közepes SUV-k már-már prémium kategóriáját alulról karcoló új Sorentóval. A belépés a szállítási határidők lefaragása, és a csomagok mellett egyediként is rendelhető gyári extrák listájával jelentősen könnyebbé válhatna!

A Sorento mindenkinek jó szívvel ajánlható, aki egy magas kvalitású, nagy mobilitású, biztonságos, szép autóra vágyik elfogadható vételár, és közepes fenntartási költségek mellett. Mondhatni, ennyi pénzért nehéz jobbat venni nála.

Reméljük, tartós tesztünk csak megerősíti majd az eddig tapasztalt kedvező benyomásainkat!


kapcsolódó videó: 2013-as havas mókázás: 

Dim lights Embed Embed this video on your site

A cikkhez tartozó képgalériát itt tekintheti meg: {cikkgaleria 66}

Foto: Aszódi Ádám

Video: Nagy Gábor


Hozzászólások
Hozzáadás Keresés
Hajnalka  - Sorento   |2011-02-07 08:14:07
Nagyon részletes, könnyen érthető az autó leírása. Igazán kedvet csinál a vásárláshoz!
calinagyi  -  Decens ismertetője   |2011-02-07 19:38:17

Nagyon tetszett a leirás,úgy éreztem,hogy ezt az autót rögtön ki kell probálni.
Hozzászólás
Név:
Email:
 
Tárgy:
 
Gépelje be a képen látható karaktereket.