A Mindenszentek napja keresztény ünnep, amelyet a katolikusok november 1-én, a Halottak napja után tartanak - a valaha élt igaz emberek emlékezetére.

A Mindenszentek ünnepe a kelta Samhain ünnepéből ered. Úgy tartották, ezen az éjszakán vándorolnak a lelkek a holtak birodalmába. Az emberek kivonultak a temetőkbe, és a szellemeknek ajándékokat vittek: ételt, virágot (és helyenként állatokat is áldoztak), hogy azok véletlenül se zavarják össze az élők világát. A kereszténység elterjedésekor a pogány ünnepeket keresztény szokások és hagyományok váltották fel, így Samhain lassacskán Mindenszentek ünnepe (Omnium sanctorum) lett.

Az ünnepet III. Gergely pápa a VIII. században, október 31-ét nevezte ki a "Szent Szűznek, minden apostolnak és a földkerekségen élt minden tökéletes embernek" emléknapjává. Néhány évtizeddel később IV. Gergely pápa a Mindenszentek ünnepét november 1-re helyezte át, és egyetemes ünnepé nevezte ki. Írországban ugyanez az éjszaka a "Mindenszentek éjszakája " nevet kapta.

A legtöbb európai országban - így hazánkban is -, régi hagyomány, hogy ezen az éjszakán az emberek meglátogatják elhunyt szeretteiket a temetőkben, és örökmécseseket, gyertyákat, virágokat helyeznek el a sírjaikon. A temetők ilyenkor éjszaka mécsesektől ragyognak, és milliónyi ima száll egyszerre a mennybe örök békességet, megbocsátást és nyugalmat kérve a halottaknak. Aki ezen az éjjelen nem jut ki a temetőbe, otthon gyújt gyertyát, és imádkozik szeretteiért.

Ezen a napon ünnepeljük Szent Márton napját is. A hagyomány szerint ilyenkor választottak bírót. Régebben ezen a napon tilos volt dolgozni. Csíkszéken többféle népszokás tartozik az ünnephez: kenyeret sütöttek a szegényeknek ("a halottak lepénye"), gyertyát gyújtottak az elfeledett lelkeknek, és november 3-án engesztelő körmenetet tartottak arra a helyre, ahol 1599-ben meggyilkolták Báthori András bíboros-fejedelmet.

A halottak napja szintén keresztény ünnep, amelyet Mindenszentek másnapján, november 2-án tartanak. Az ünnep már az ókori Rómában is létezett Feralia néven. A katolikus egyházban először 998-ban ünnepelték. Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezése volt, hogy a mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is. Az ünnepet azért látták szükségesnek, mert a katolikus hit szerint a kisebb bűnökért a lélek a purgatóriumban bűnhődik és üdvözülését meggyorsíthatja ha az élők könyörögnek érte. 

Hozzászólások

Hozzáadás Keresés

Hozzászólás
Név:
Email:
Tárgy:
	Gépelje be a képen látható karaktereket.