Ne játssz velem! Nyomtatás
Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 
Írta: V.B.   
2011. február 11. péntek, 14:00

Jön valaki, rád mosolyog, vajon miért? Akar valamit? Vagy csak szeret? Hízeleg? Vagy fogkrém maradt a szád szélén? Na és te? Miért gondolsz máris rosszra?

Talán csak azért mosolyog, mert szép a lelke. Vagy mert valami nagyon szép jár a fejében. Az is lehet, hogy nem is rád mosolyog. A lényeg azonban az, hogy mit csinálsz te, amikor az a valaki rád mosolyog. Összevonod a szemöldököd, és gyanakodva méregeted? Még szélesebben vigyorogsz? Hátra pislantgatsz, hogy talán a mosoly nem is neked szól?
Bármit is teszel, ha a hasonló helyzetekben gyakran teszed, akkor játszmázol.
Talán ismerős a következő szitu.
Pasid este tízkor állít haza, és még csak nem is telefonált. Ráadásul virágot hoz. Ráadásul belecsókol a nyakadba, amit te nagyon szeretsz. Ráadásul megdicséri a rúzsodat, a hálóingedet, az illatodat.
Mit csinálsz te?
A: Pofon vágod. (A piszok, már megint a haverjaival volt, és most így próbálja megúszni a balhét.)
B: Na jó, nem vágod pofon, de jeges, gúnyos hangon így szólsz: Már megint a haverjaiddal voltál? Legalább felhívtál volna. És bedurcizol a hálószobába.
C: Visszacsókolsz, pirulva sütkérezel a dicséretekben, vízbe teszed a csokrot, őt pedig ágyba csalod.

Ha általában az
A válasszal szoktál reagálni, vagyis pofon vágod, egyáltalán nem fog meglepődni, hanem már előre behúzza a fejét, és eliszkol egy hosszú tisztálkodásra, hátha addig elalszol.
Ha a B válasszal szoktál reagálni, és most is így teszel, nyilván arra is megvan a jól bevált reakciója. Például magyarázkodni kezd, vagy kikéri magának, hogy gyanúsítgasd, vagy felhúzza a piszét.
Ha a C válasszal szoktál reagálni, mintacsaj vagy, ha viszont mintacsaj vagy, nem olvasol női site-okat, így veled nem is foglalkozunk.

Ha viszont azt akarod, hogy a pasid elképedjen és kiessen a szokásos játszmájából, és általában A vagy B válasszal szoktál reagálni, most válaszd a C-t. Semmi durci, semmi maflás, hanem csókold vissza, mosolyogj rá, mint egy éndzsöl, fonódj a nyakába, csald az ágyba. Egy hétig levegőt sem kap majd, meglátod.
Viszont elkezd morfondírozni. Mi ütött vajon a csajomba. Már nem szeret, és így akarja leplezni? Van valami új pasi a láthatáron? Be van nyomva? Nyert a lottón, és nem mondja meg?
Vagyis gyanús leszel. Nagyon-nagyon gyanús.

Ez azért van, mert mindannyiunknak megvannak a kis játszmái. Semmi gonoszság, dehogy, ez a dolog nem szándékos. Csak úgy kialakul. Az élet alakítja, és a többiek reakciói. Ha nem lennének játszmáink, a többiek nem tudnának eligazodni rajtunk, és mi sem őrajtuk. Ez a játszmázgatás már egészen kicsi korban elkezdődik. Ami egyszer-kétszer már bejött, azt újra és újra elővesszük, hogy így hatást gyakoroljunk a másikra. Vegyünk egy példát. Döncike nem szeretne egyedül játszani a járókában, inkább anyucit nyúzná. Feláll, rázza a rácsot, és kiabál. Először csak simán ordít, de erre a mama nem figyel. Ekkor sírni kezd, mire a mama odamegy, és mondjuk, azt mondja: most nem tudlak kivenni, Döncike, ne bőgj, játsszál szépen egyedül. Ekkor Döncike módszert vált: nevetgél, kurjantgat, vicces hangokat ad ki, meg kell abálni. Ennek már anyuci sem bír ellenállni, odaszalad a járókához, felveszi Ödönkét, puszilgatja, játszik vele. Döncike pedig nyugtázza, hogy ez bejött. Legközelebb megint megcsinálja, megint bejön. És kialakul a játszma, Döncike tudja már, egy-két vicces kurjantgatás, és a csajok (köztük anyuci) össze-vissza csókolják.
Anyucik, figyelem! Nyűgös, hisztis pasit úgy kell csinálni, hogy már az első bömbölésre kikapjátok Döncikét. Azontúl, ha akar majd valamit, mindig bődül egyet, míg meg nem tanulják a környezetében élő nők a játszmát: bömbölésre ugrani kell.

Irodalom: Eric Berne – Emberi játszmák

Hozzászólások
Hozzáadás Keresés
Hozzászólás
Név:
Email:
 
Tárgy:
 
Gépelje be a képen látható karaktereket.