Üvegfestés mindenkinek! | ![]() |
Írta: Ordódy Eszter |
2013. december 01. vasárnap, 00:00 |
Az üvegfestés napjainkra a legkedveltebb hobbi-tevékenységek egyike. Nem kell hozzá különösebb szakértelem vagy rajztehetség sem, hiszen álomszép sablonokat és előre kontúrozott üvegeket vásárolhatunk, amelyeket igazán könnyű kifesteni.
Természetesen szabad kézzel is rajzolhatunk és festhetünk, hiszen az így készített üvegképek a legszebb díszei lesznek az otthonunk falainak. Ha azonban nem vagyunk elég kreatívak, vagy egyszerűen csak "tökéletes" mintákra vágyunk, használjunk sablonokat: erre a linkre kattintva témák szerint találhatnak ingyen letölthető sablonokat, amelyeket igyekszünk folyamatosan bővíteni. Mi kell hozzá?-
üveglapok
Üveglapokat legolcsóbban az üvegesektől vásárolhatunk, ráadásul
tőlük olyan méretű lapokat rendelhetünk, amekkorát csak
szeretnénk - ez előnyös lehet, ha például a gyerekszobába
egyszerre több képet szeretnénk megfesteni. Kérjük meg az üveges
mestert, hogy fúrjon minden kép tetejére egy lyukat, amelynél fogva
később szögre akaszthatjuk, így nem kell külön pénzt és energiát
áldoznunk (feleslegesen) a kép bekeretezésére.
Üvegfestés lépésről lépésre1.) Nyomtassuk ki a kívánt sablont, és vegyük meg a hozzá való, méretre szabott, kilyukasztott üveglapot. (Érdemes előbb kisebb, 10 x 10 cm-es darabokkal és egyszerűbb motívumokkal kezdeni, és ahogy nő a gyakorlottságunk és a festékhasználatban való jártasságunk, úgy növeljük az üveglapok méretét. )
2.) A sablont helyezzük egy sima asztallapra, rá az üveget, majd
az általunk kiválasztott kontúrfestékkel szépen rajzoljuk át a
sablon körvonalait. Fontos, hogy kis erővel, és folytonosan
nyomjuk a tubust, hogy a festékcsík egyenletes és szakadásmentes
legyen. Sehol sem szabad rést hagyni, mivel az üvegfestéket ez a
kontúr "fogja meg", ha nem folytonos a vonal, összekeverednek a
színek, amit utólag már nem lehet korrigálni. Amennyiben a
kontúrozás közben hibázunk, fülpiszkálóval óvatosan letörölhetjük a
nem oda illő vonalakat, vagy a túl erősen megnyomott tubusból
kifröccsenő kontúrfestéket. 3.) Ha megszáradt a kontúrfestékünk, vegyük ki a sablont az üveg alól, és tegyünk alá sima, fehér papírtörlő kendőt, így jobban látjuk majd, hol, milyen minőségben folyt szét az ecsetünk nyomán az üvegfesték. Az üvegfesték ugyanis nem kenődik, mint a hagyományos festékek, hanem szabadon folyik, útját pedig mi magunk, az ecsetünkkel szabjuk meg. Fessünk ki minden egyes részletet a mintán, ügyelve arra, hogy a színek mindenhol egyenletesen elérjék a kontúrfestéket - ez azért fontos, mert száradás után a festék összeugrik egy kicsit, és ahol nem tud "megkapaszkodni" a kontúrban, ott foghíjas maradhat. Az üvegfestéket nem kell hígítani, egyenesen az festékes üvegből kell felvinni a sima felületre. A színeket csak akkor keverjük, ha már kiismertük a festék tulajdonságait. 4.) Amikor végeztünk a festéssel, kezdődhet a díszítés: csillámporokkal megszórhatjuk a képet, amely száradás után nagyon szép, éteri fényt és csillogást ad majd művünknek, vagy különféle flitterekkel, strasszokkal is díszíthetjük képünket. A strasszokat és flittereket fogpiszkálóval tudjuk könnyedén a még kissé folyós festékbe helyezni: egy picit meg kell nyálazni a fogpiszkáló végét, úgy könnyen rátapadnak az apró díszítőelemek, majd óvatosan a festett felületre tenni, és lehelet könnyen megnyomni, hogy jól beletapadjon. Ha mindennel elkészültünk, 48 órát szánjunk rá a szárításra, és csak ezután helyezzük el üvegképünket a falon. A gyakorlottabbak elszakadhatnak a sík formáktól: poharakat, vázákat, lámpaburákat, ékszereket festhetnek, vagy ha a sík lapon könnyebben dolgoznak: ablakokat, ajtókat, tükröket dekorálhatnak saját kezűleg.
Kedves Olvasóink! |