Veszélyes élelmiszerek Nyomtatás
Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 
Írta: Aszódi Ádám - Tóth Gábor   
2011. május 16. hétfő, 09:52

Tóth Gábor élelmiszer ipari mérnökkel és  íróval, a Beteg táplálékaink című könyv szerzőjével arról beszélgettünk, melyek azok az élelmiszerek, amelyek jobb, ha nem kerülnek az asztalra, valamint a világjárványok táplálkozásunkkal való összefüggéséről, illetve arról, hogy egészséges-e a margarin, mit tartalmaz a füstölt kolbász, és mi a helyzet a nitrites pácsóval. 


- Mi késztette arra, hogy ilyen behatóan tanulmányozza az egyes élelmiszereket? Volt-e esetleg személyes oka rá?

- Annak idején, a Szent István egyetemre (ma: Budapesti Corvinus Egyetem) azért is iratkoztam be, mert nagyon érdekelt, mit is eszünk. Az élelmiszerek emberi testre való hatása gyakran lekötötte érdeklődésemet, szerettem volna tudni, hogyan hat az élelem a testünkre, mennyire közvetlen összefüggés mutatható ki a táplálkozás és korunk betegségei között.

- Összefüggésbe hozhatók az egyre pusztítóbb erejű világjárványok a táplálkozásunkkal?

- Úgy gondolom, részben igen. Természetesen nemcsak az étrend lehet összefüggésben ezzel, hanem az egyéb emberi tevékenységek is. Az emberiség étrendje ma állati termék-alapú, ami azt is jelenti egyben: az állattartás és takarmányozás kerül előtérbe. Márpedig ez kockázatos dolog, mivel a zoonotikus (állatra és emberre egyaránt veszélyes) kórokozók terjedhetnek, sőt újabb mutációk is kialakulhatnak. Ezen felül a helytelen étrend az immunrendszerünket is gyengítheti, vagyis két szálon is futnak az „események”.

- Mi az oka a haszonállatokat érintő tömeges megbetegedéseknek (kergemarha kór, madárinfluenza)? Kell-e ezektől tartanunk?

- Amikor az ember belekezd egy állat háziasításába illetve étkezési célból is      hasznosítani akarja, idővel (és tudatosan) olyan változásokat hoz létre az adott állatfajban vagy fajtában, ami annál gyengülést okoz, és ez később az emberre is visszahat. A tömegtermelésre (akár tejről, akár húsról vagy zsírról van szó) szánt haszonállatok immunrendszere gyengül, a tejelő szarvasmarhák például egész életük folyamán szenvednek a tőgy feszítő érzése miatt.

A kerkemarhakór fő oka egyrészt az, hogy a prionok „át tudták ugrani” a juhok és szarvasmarhák közötti „biológiai szakadékot”, így újabb állatfajt érintett a szivacsos agyvelőgyulladás. Mindez azonban kevésbé következik be, ha a takarmányozás során az elhullott állami tetemeket nem dolgozzák vissza a takarmányba. A dögkutak tetemeinek újrahasznosítását nem mindenhol végezték szakszerűen, illetve túl keveset tudtak még a szakemberek e tevékenység szerteágazó veszélyeiről. E – némileg meggondolatlan – magatartás vezetett el ahhoz, hogy a BSE megjelenhetett, és ezzel összefüggésben az ember is fokozottan veszélyeztetetté vált.

A madárinfluenza egy kicsit más terület: itt az influenzavírusok génjeinek egymással való genetikai „cseréje” játszhatott szerepet, természetesen az emberi tevékenységgel együtt. Az ember és állat (sertés, ló) egymáshoz való közelsége – különösen Távol-Keleten – valamint a vadmadarak által hurcolt egyéb vírusok, vírusgének szerepe említhető.

- Milyen veszélyeket hordoznak magukban a túltenyésztett állatok?

- A túltenyésztett haszonállatok legtöbbször nem egészségesek, a szó egy bizonyos értelmében, de a kitűzött célnak még „megfelelnek”. Nem „életre”, hanem „halálra” szánják őket, ezért nem is cél, hogy olyan genetikai adottsággal rendelkezzenek, ami „hosszú, boldog életre” tenné őket alkalmassá. Előre tervezett célból – melynek motiválója az üzlet, a pénz – bizonyos tulajdonságaikat felfokozzák (pl. tömegnövekedés, tejtermeltetés, stb), de ezt nem lehet „bűntelenül” megtenni. Az ilyen állatok betegségre fogékonyabbak, következésképpen feltételes (fakultatív) kórokozók gyűjtőhelyévé vának. Emellett az állattartó telepek maguk is új genetikai állományú kórokozók kiindulópontjává is válhatnak.

Újabban felmerült a tenyészállatok rákbetegségeinek magas előfordulási gyakorisága, illetve ennek hatása az emberi szervezetre (ti. Előfordulhat, hogy rákos állat húsát, tejét fogyasztjuk), de e téren még korai volna tényszerű következtetéseket levonni.

Tehén tej- Könyvében igen behatóan ír a gyermekkori leukémia és a tehéntej fogyasztás kapcsolatáról. Mesélne erről bővebben?

- E téren is még csak feltételezések, kételyek léteznek, könyvemben e különleges és tanulságos területbe avatom be az olvasót. A szarvasmarha tenyészetekben mindenhol működik a leukémia-monitoring rendszer, vagyis a leukémiára nézve szűrik a tenyészállatokat. Könyvemben azt a kérdést feszegetem, mi történik akkor, ha az állat klinikailag nem, de szubklinikailag már kvázi leukémiás. (Még nem mutatható ki egyértelműen a betegség, de elkezdődött) Nos, érzékeny terület ez, tudom, és nehéz is vizsgálni. Az is érdekes összefüggés, hogy a tehéntejet nagyobb mértékben fogyasztó államokban a gyermekkori leukémia előfordulása is gyakoribb. Minden jel szerint olyan kérdéssel állunk szemben, amiről még keveset tudunk, de érdemes volna behatóbban tanulmányozni. Úgy gondolom – egyes szakirodalmakkal egyetemben – hogy a leukémia nem feltétlenül „örökölt” betegség, hanem az étrenddel (egyes állati eredetű ételekkel) is összefügghet a megjelenése.

- Egészséges-e a füstölt kolbász fogyasztása?

- A füstölt kolbász nem egészséges étel, amint a szakma is általánosan megállapítja. Maga a fizikai füstölés is komoly egészségügyi kockázatokat jelent (száj-, nyelőcső-, gyomor-, nyombélproblémák, szabad gyökök), a magas rejtett zsírtartalmú kolbászfélék (38-50%) pedig a szív- és érrendszeri betegségek, a bélbetegségek melegágyát jelentik. Mindez (füstölés, állati zsír) érkárosító állati fehérjével párosulva már komoly kockázatokat teremt. Legtöbben pedig fehérkenyérrel együtt fogyasztják, ami gyakorlatilag élelmi rost mentes. Összességében a jelzett magyaros élelmiszer a teljes tápcsatornát terheli, a keringési rendszerrel, agyi erekkel, ízületekkel egyetemben.


- A vaj és margarin csatája évtizedes múlttal bír. Előbbi természetesebbnek tűnik, utóbbi azonban hivatalosan egészségesebb, ám mégis mesterséges anyagokkal van tele. Melyik a jobb választás?

- Ma már a vajat nem javasolhatjuk rendszeres fogyasztás céljára, mert az        eredmények egyértelműsítették a szív- és érrendszerre való káros hatását (mirisztinsav, hosszú szénláncú telített zsírsavak, koleszterin). A mai vajakban elenyésző mennyiségű E-vitamin van, mely ellensúlyozhatná némileg a károsodásokat.

A margarin ipari, művi, hidrogénezett növényi zsír, melynek gyakorlatilag nincs sok kapcsolata az egészségvédelemmel, jóllehet rá aggatják az ilyen jelzőket. A margaringyártás elindítása hadászati okból történt (annak idején a frontokon elfogyott a vaj, a francia-porosz háborúban), később az egészség-business meglátta benne a fantáziát, és kinevezte szívbarát élelmiszernek, mivel koleszterinmentes. No ezen az alapon az egyéb koleszterinmentes, sőt a margarinnál jóval értékesebb, nem ipari gyártású olajokat lehetne inkább ajánlani.

A margarin a kenhetősége, jellege, vajpótló tulajdonsága miatt terjedt el, végső soron egy élelmiszer-ipari marketingmunka eredményeként. Ma már léteznek egészségesebb, margarinhoz hasonló reformkészítmények (kókuszolaj, pálmazsír alapú „margarinok”) és különböző növényi pástétomok, krémek, melyekkel jól kiváltható mind a vaj, mind a margarin.

- Vannak-e az emberre nézve kifejezetten veszélyes ételkészítmények? Melyek ezek?

- Veszélyes ételkészítményt az élelmiszertörvény nem enged forgalomba hozni, így e téren nem igazán lehet felsorolást végezni. Ugyanakkor vannak az „ártalmatlannak ismert”, valamint a „kockázatokat hordozó” élelmiszercsoportok. Ez utóbbi ismerete hasznos.

A kockázatosabb – vagyis feltételezett allergéneket, vegyi anyagokat, E-számokat hordozó, vagy magas cukor- és zsírtartalmú – élelmiszerek közé tartoznak egyes fagylaltok, jégkrémek, az utcai árusok édes termékei, cukorkái, a cukrászsütemények bő választéka, egyes csokoládétermékek (különösen ünnepek idején a „felhígított” tömegcsokoládék), számos zselésített édesség, a nitrites pácsóval kezelt számtalan húskészítmény, az 50% körüli zsírtartalmú (ipari szalonna) kolbász- és szalámifélék, az állati belsőségek, a máj, valamint egyes ömlesztett sajtfélék.


- A disznóhús fogyasztásáról mindig megoszlottak a vélemények, ugyanakkor az áruházak polcai tele vannak a belőlük készült párizsival, májkrémmel, felvágottakkal, amelyeket az emberek előszeretettel fogyasztanak.  Jól teszik, vagy inkább érdemes elkerülni ezeket?

- Ma már viszonylag egyértelműen állítható, hogy a sertéshús nem egészséges, legyen az zsíros, vagy kevésbé zsíros. Mivel bélsárevő állatról van szó, nem véletlen, hogy például a Bibliában az ószövetségi rendelkezésekben is tiltott volt a sertéshús fogyasztása. Mind a kórokozók, paraziták terjesztése, mind a hús összetétele, belső zsírtartalma komoly kételyeket vet fel. Hazánkban az egészségi állapot rohamos romlása a mozgáshiány és az ezzel párosuló magas sertéshús fogyasztásra is visszavezethető. (Sokan érvelnek még mai napig is a régi emberek szalonnafogyasztására, ami kizárólag kiemelkedő fizikai aktivitás mellett volt „elégethető” az emberi szervezetben, de ez sem jelent önmagában egészségtudatos gondolkodást). Ma már a sertéshús sokkal több problémát felvet, mint pusztán a zsírtartalom vagy szalonna, kolbász kérdés. A probléma ennél sokkal súlyosabb, mivel a sertések a vírus- és parazitaközlekedésben, a féregpeték ürítésében és egyéb, igen kedvezőtlen folyamatokban főszerepet vállalnak, életvitelük miatt. A legtöbb új influenzavírus is általuk, rajtuk keresztül alakul ki és terjed.

- Mi a helyzet a szójával? Éveken át azt hallgattuk, hogy szója nélkül nem élet az élet, majd azt, hogy a szója génkezelt, és egészségtelen. Mi az igazság?

- A szójakérdés mai napig – a szakmában – stabil, változatlan, csak gyakran egy-egy hír kibillentheti az embereket, amióta az internet is sokak számára elérhető. A szója egészségvédő élelmiszer, mind fehérje-összetétele, mind lecitin tartalma, mind egyéb protektív anyagai révén. A szóját fogyasztó államok sokkal jobb egészségi állapotban vannak, mint a szóját nem fogyasztók. Tény, a szójafogyasztásnak különböző módozatai vannak, ilyen téren még sok tanulnivalónk lehet. (erjesztett formák, izolátum, koncentrátum) A szója mértéktartó bevitelét hasznosnak tartom, nem tudok olyan mérvadó szakmai anyagokról, amik ennek ellenkezőjét állítanák, vagy megerősítenék. Azok a leírások, amik a szója ellen szólnak, szakmai értelemben gyorsan megcáfolhatók, hiszen áztatással és hőkezeléssel az antinutritív anyagok jelentős része eltávozik, inaktiválódik, hasonlóan a szójacsírában sincsenek már káros anyagok.

- Melyek azok az élelmiszerek, amelyeket mindenképp és azonnali hatállyal száműznünk kell az életünkből?

- Úgy gondolom, a sertéshús, az állati zsír, az állati belsőségek, a máj, az édesített krémek és habok, a legtöbb csokoládéféleség, a cukrászati készítmények széles palettája, a fehér lisztből készült termékek java része, a virtuális ételek és italok (hamburger, hot dog, soft drinkek, azaz szénsavas-cukrozott üdítőitalok) mind haszon nélküliek, sőt károsak. E téren érvényesnek tartom az újszövetségi mondást: „aki nincs velem, az ellenem van, aki nem gyűjt velem, az tékozol.” Vagyis minden étel, amely nem használ, úgy gondolom, közvetve vagy közvetlenül káros. Kizárólag hasznos ételeket érdemes fogyasztani, különben felesleges terheket okozunk magunknak, sőt – idővel - akár életveszélyes állapotok is kialakulhatnak.

- Ezek után mik azok, amiket bátran fogyaszthatunk, amelyek jó hatással vannak a szervezetre, táplálnak, vitamindúsak és egészségesek?

- A számtalanféle zöldség közül kiemelném a piros káposztát, sárgarépát, céklát, petrezselymet, padlizsánt és pritamint. A paradicsomlé, a savanyú káposzta is igen hasznos. A hüvelyesek közül a vörös lencse és csicseri kiváló beltartalmi értékű, a sárgaborsóval egyetemben, melyekből pástétomokat is készíthetünk. A gyümölcsök közül a színesek igen hasznosak: fekete áfonya, szeder, ribiszke, bodza, pirosszőlő, szilva. Az aszalványok ásványi anyag (vas) tartalma igen magas.


A gabonák közül a gluténszegényeket, illetve -menteseket előtérbe helyezném: barna rizs, kukorica, köles, hajdina, amarant. Ezen felül a gluténtartalmúak közül a zabot és árpagyöngyöt is használjuk, a változó kortól kezdve ajánljuk a rozsliszt használatát is. A tönköly fehérjetartalma igen előnyös.

Kiemelkedő értéket képviselnek a diófélék, a tökmag, mandula, dió, török mogyoró. A napraforgónál nagyobb vegyszerszennyezettségre, a földimogyorónál nagyobb allergizáló hatásra lehet számítani.

Az említett növényi nyersanyagokból számos főfogást, feltétet, egytálételt is lehet készíteni, amely már a reformkonyha asztala, alapítványunk (Oltalom Alapítvány) e téren is sokat segít, főzőkörök tartásával, szakácskönyvek, receptes füzetek közreadásával, egészségnapok szervezésével.

- Van-e olyan gyógynövény, vagy gyógyhatású készítmény, amely segítségével az ember megtisztíthatja önmagát?

- Kiemelkedőnek tartom a magas inulintartalmú (50%) natúr csicsókasűrítményt, a homoktövis-lékoncentrátumot, a vákuumsűrítéssel készített többféle koncentrált terméket (Pl. feketeáfonyából, pirosszőlőléből, stb), a pirosszőlőmag-finomőrleményeket.

Az aloé és búzafűlé hatásait személyesen is tapasztaltuk. Nem gondolom, hogy minden esetben a drága termékek segítenek, legtöbbször a közelünkben vannak az egyszerűbb és olcsóbb megoldások, talán éppen a réten, a fán, a földben lévő kis gumóban.

Hasznosnak tartom a speciális mézeket (gesztenye-, hárs-, selyemfűméz, stb) a méhészeti termékeket (méhpempő, propolisz, virágpor), a hagymafélék zöld részét, a sörélesztőpelyhet és a grépfrút magjának kivonatait is – hogy csak néhány példát soroljak a sokból.

Mi magunk személyesen is segítjük - legtöbbször hazai -  szakmai fejlesztések elterjesztését, így került forgalomba az Okos Élet natúr, inulindús biocsicsókakrém (100%) cukorbetegek, bél- és ízületi betegek részére is. A hideg sajtolással zsírszegényített, vegyszermentes Okos Magos olajosmag-őrlemény termékcsalád a fogyni vágyóknak, ásványi anyag hiánnyal küzdőknek, sportolóknak és vegetariánusoknak adhat jó alternatívát.

- Mivel tehetjük ellenállóbbá az immunrendszerünket?

- Úgy gondolom, néhány fontos alapelvet érdemes szem előtt tartanunk. Az étrend mellett a pihenés, a hasi légzés, a testedzés, a vízbevitel, a vízterápiák, a masszázs, a mértéktartás, a megfelelő higiénia és a lelki egyensúly mind segíti az immunrendszer egészségben tartását.

Általánosan a növényi alapú – délelőtt gyümölcsben, délután zöldségben gazdag – étrendet tartom a leghasznosabbnak, emellett a nyers ételek arányát is növelném.

Finomított cukor helyett gyümölcscukrot, nyírfacukrot ajánlanék, mézet, aszalványokat.

A húsféléket nem tartom immunrendszer szempontjából előnyösnek, ugyanakkor a dióféléket, hüvelyeseket, zabot, kölest igen. A lúgosító étrendi modellek is hasznosak (nyers és párolt zöldségek adása), a csíráztatás is igen előnyös.

Az immunrendszer munkáját igazából úgy segítjük a legjobban, ha nem gátoljuk. Az életvitel általában a gátakat veszi el az útból, a Teremtő által adott „segítők” egyébként elvégzik munkájukat, ha hagyjuk. Nekünk általában az a szerepünk, hogy elvegyük az immunrendszer útjából a cukrot, a zsírt, a sok állati fehérjét, az adalékanyagokat, és minden egyebet, ami gátolja a  munkáját. Ugyanezen okból eszünk kevesebbet is és viszonylag ritkábba – ezzel nagyon megkönnyítjük a védelmi rendszer munkáját, hiszen számára maga az emésztési folyamat során képződő, felszívódó számos termék is komoly kihívásokat jelent. (Ez az alapja a böjtkúrák immunerősítő hatásának is)

Meggyőződésem, hogy nem kell „nagy dolgokra” gondolni, amikor valaki egészségesen, jó életminőségben szeretne élni. Mindig csodálkozom, amikor valaki sok pénzt költ el drága termékekre, miközben a megoldás olcsó és karnyújtásnyira lenne: a szokások megváltoztatása, a mértékek megtalálása, az egyszerű, kisebb mennyiségű ételbevitel, a tudatosabb életvezetés – és a lelki egyensúly, hit. Azt hiszem sok kiaknázatlan terület van hozzánk nagyon közel, miközben sokszor távolra utaztunk a „csodák” miatt.

Tóth Gábor: Beteg táplálékaink >>>


Hozzászólások
Hozzáadás Keresés
Hozzászólás
Név:
Email:
 
Tárgy:
 
Gépelje be a képen látható karaktereket.